



Promóció időszaka: 2020.01.15 – 2020.03.15
Játékszabály



A Sarki kör jól ismert a hideg éghajlatáról és hatalmas jéggel borított területéről. Ezen a rideg és zord tájon a téli hónapokban a nap soha nem emelkedik fel, és a hőmérséklet elérheti a - 50º Celsiust. A nyári hónapokban viszont a nap 24 órás napfénnyel olvassza a jégbefagyott tengert és talajt. Az Északi- Sarkvidék fő lakosai az eszkimók, lappok és az oroszok akik együtt teszik ki az Északi Sark teljes 2 milliós lakosságát. Ennek ellenére az őslakos eszkimók több mint 9000 éve élnek a térségben bár mára sokan elhagyták a tradicionális halászó és vadászó életet, hogy a szomszédos falvakban és olajmezőkön dolgozzanak.

A jegesmedvét mindenki az Északi - Sarkkal köti össze annak ellenére, hogy régen nem gondolták róla, hogy ilyen messze felmenjen északra. A Greenpeace aktivistáinak és felfedezőinek expedíciója viszont 2006-ban bebizonyította az ellenkezőjét. Az északi pólus elérésére irányuló küldetés során, a legnagyobb meglepetésükre a csapat találkozott egy jegesmedvével mindössze 1.6 km-re a az északi pólustól. Szerencsére az állat nem volt agresszív csupán kiváncsi természetű. A jeges medvéken kívül sarki rókák, gyűrűs fókák és legálább 3 egyedi madárfaj is fellelhető ezen a területen.

A sarki fény, vagy ahogy az északi féltekén hívják északi fény, a világ egyik természeti csodája. A Föld sarkainál a napszél által a légkörbe hatoló proton és elektron részecskék okozzák a fényjelenséget. Ezek a részecskék ‘felkavarják’ a felső légkört, és a kölcsönhatásukat látványos színjelenségek kísérik ívelő fényfelhők, hatalmas fényfoltok és hullámző fényfüggönyök formájában. A leggyakoribb sarki fény színek a halványzöld és rózsaszín, bár a vörös, kék, sárga és ibolya árnyalatok is előfordulhatnak. Az északi fény (azaz Aurora Borealis) az északi féltekéről látható sarki fény, míg a déli fény (az Aurora Australis) a déli féltekéről látható fényjelenség.